A bőr

A bőrünk három fő rétegből áll melyeket a rétegeket felépítő szövetek szerint különböztetünk meg:

- Hámréteg - epiderma - több rétegő elszarusodó laphám

- Irharéteg - cutis - lazarostos kötőszövet

- Bőralja - subcutis - lazarostos kötőszövet + zsírszövet

A hámréteg:

Többrétegő elszarusodó laphám építi fel. Öt rétegből áll: bazális réteg, tüskés réteg, szemcsés réteg, fénylő réteg, szaruréteg.

A hámrétegben lejátszódó legfontosabb folyamatok: az elszarusodás folyamata és a festékképzés.

Az irharéteg:

Lazarostos kötőszövet építi fel. Kocsonyás alapállományból valamint rostokból és sejtes állományból áll.

A hám - irha határ hullámos felszíne fontos szerepet tölt be. Biztosítja a bőr nyúlékonyságát, tehát a bőrt érő mechanikai hatások ellen nyújt védelmet. 

Az irha réteg rostjainak vastagsága jelentősen változik. A bőralja felé egyre vastagabbakká válnak a rostok. Az irha vastagabb rostokból álló részét retikuláris rétegnek nevezzük.

A bőralja:

A bőraljában a lazarostos kötőszövet rostjai vastagabb kötegeket alkotnak. A rostkötegek közötti hézagokat zsírsejtek töltik ki.

Fontos szerepe van a bőralja zsírszövetének az arc és a test esztétikai vonalainak kialakításában is. 

Az irha és a bőralja határán található a vérerekkel érintkező csöves mirigy, a verejtékmirigy. A bőraljából indulnak ki a szőrszálak, amelyek a hámeredetű szőrtüszőkben helyezkednek el. A szőrtüszőkhöz faggyúmirigyek kapcsolódnak, amelyek elágazó bogyós mirigyek. A bőr mirigyeit és a szőrtüszőt kötőszöveti tok veszi körül.

A bőr funkciói:

Bőrünk elhatárolja szervezetünket a külvilágtól. Részt vesz a kiválasztásban, a hőszabályzásban, a légzésben és az idegi tevékenységben is.

A bőr mechanikai hatások ellenei védelme:

Bőrünk az eróziós hatásoknak (kaparás, vakarás) a nyújtásnak, a nyomásnak és az ütés okozta károsodásnak egy bizonyos határig ellenáll. Az eróziós hatások ellen a keratin (a szaruréteg ellenálló anyaga) valamint a bazális réteg állandó osztódása nyújt védelmet. A nyújtás, nyomás ellen az irha réteg papilláris rétege nyújt védelmet.

A bőr védekezése a fényhatások ellen:

Az UV sugarak kémiai - biokémiai változásaokat indítanak be a szervezetben. Ezek lehetnek hasznosak és károsak is a szervezet számára. Hasznos lehet, mert a D-vitamin képzést serkenti, fertőtlenítő hatása miatt, és a szervezet védekező rendszerének aktivizálásában is szerepet játszik. Káros lehet, mert gyulladásos folyamatokat is beindíthat. A káros sugarak ellen a bőr hámrétege nyújt védelmet. Hatásukra fokozódik a hámképzés.

A bőr hőszigetelő szerepe:

A szaru réteget felépítő keratin és a bőralja zsírszövete rossz hővezető. Hőtároló tulajdonságuknak hideg időben van szerepe. Hidegben a hajmerevítő izmocskák is összehúzódnak, hatására a faggyúmirigyek is több faggyút küldenek a bőr felszínére ami a bőr lipoidtakarójának megvastagodásához vezet. Ez hőszigetelő és megakadályozza a bőr víztartalmának elpárolgását, amely a szervezet jelentős lehűléséhez vezet.

A bőr légző szerepe:

Szöveti légzésnek nevezzük, hogy az Oxigén a légzőszervrendszer és a vér útján jut a szövetekbe ahol felhasználódik.

Bőrlégzésnek nevezzük, az Oxigán hámsejtek által való felvételét.

Az Oxigén pótlására a kozmetikus úgynevezett Oxigénmaszkokat alkalmaz.  

A bőr érző szerepe:

A bőr érző - és mozgatórostjai a gerincvelőből erednek. A bőr érzékenysége testtájanként változó. A bőrön észlelt fájdalom lehet szúró vagy égő fájdalom. A szúró fájdalmat velőshüvellyel rendelkező idegvégződések továbbítják, az égő fájdalmat pedig velőshüvellyel nem rendelkezőek.